Külföldről scandinavia-sweden-stockholm

Published on január 31st, 2014 | by Multiculti Juli

0

Lerántották a leplet a skandinávokról

Szőkék, magasak, de legtöbbször gazdasági és társadalmi fejlődésükre szoktunk felnézni. A hagyományos skandináv kategóriát a finn sikersztorival kibővítve egyre inkább északi (Nordic) modellről szokás beszélni. Csakhogy nem mindenki lelkesedik értük: egy Dániában élő brit szerző új könyve arról szól, hogy az északi csodának jelentős árnyoldala is van.

Holnap leszek nyolcéves. 
Ez persze nagyon klassz. 
Megkapom talán a hármas fémépítõt, abban több kerék van.
Megkapom talán a legújabb Beatles-lemezt, de lehet, hogy az túl sokba kerül. 
Miért lógatom úgy az orrom? 
Meg tortát is fogok kapni. 
Holnap nyolcéves leszek, és nem leszek már hétéves soha többé.

– Svédország a gyerekversek, a Nils Holgersson és a hosszú gyes idilli hazája, sőt, az egész régió boldog skandináv békéjébe csak néha rondít bele egy-egy idegengyűlölő tömeggyilkos. Elvégre ott lehet a leges legjobb élni, ahol boldogok az emberek, szárnyal a gazdaság és a társadalmi egyenlőség, mindent menő designerek terveznek, az oktatás és az egészségügy nyitott, olcsó és színvonalas. Irány Észak-Európa! – gondolhatnánk, ha ki kéne választani, a világ melyik régiójára illik a legjobban a leírás:

“Ha bárhol újjászülethetne az ember, a legjobb, ha modern viking lesz: az északi államok minden rangsor élén vannak, legyen az versenyképesség, egészségügy vagy boldogság. Elkerülték Dél-Európa gazdasági zsugorodását, de Amerika szélsőséges egyenlőtlenségét is. A fejlődés kutatói a sikeres modernizációt már „Dániába érésnek″ becézik, miközben a régió, mely régen egyet jelentett a csináld magad bútorokkal és az Abbával, a Gyilkosság (The Killing), a Noma étterem és az Angry Birds kulturális fellegvárává vált.”

– írta például tavaly az Economist, mely nem győzi dicsérni a svéd állam visszaszorulását: még 1993-ban is a GDP 67 százalékát tették ki az állami kiadások, a híres példa pedig arról szól, hogy 1976-ban a Harisnyás Pippit megalkotó Astrid Lindgrennek jövedelme egy része után 102 százalékos adót kellett befizetnie. Eközben azonban Svédország a világ negyedik leggazdagabb országából a kilencvenes évek elejére a tizennegyedik helyre csúszott vissza. Azóta jobbra tolódott, ami a messzi Északon nem rezsicsökkentést és állami monopóliumokat jelent, hanem alacsonyabb adókat és költségvetési hiányt (utóbbi 2013-ban 0,3 százalék volt, míg a társasági adó 22 százalék).

A versenyképességgel mégis megfér a nagy állam, hiszen a régióban a munkavállalók 30 százaléka dolgozik a közszférában (ez az OECD-átlag kétszerese). A nagyvállalatok sem számíthatnak mentőövre: Svédország hagyta bedőlni a Saabot és kínai kezekbe kerülni a Volvót. Közben a közszolgáltatások liberalizációjában is élen jár Észak: Dániában és Svédországban magáncégek is üzemeltethetnek közkórházakat, Svédországban a magániskolák egy sajátos támogatási rendszeren keresztül nem csak a jómódú családok gyerekeiért versengenek az állami iskolákkal. Az iskolák és kórházak teljesítményét mérik, az átláthatóság alapkövetelmény, adót pedig sms-ben is lehet fizetni, és a másfél éves gyes a gyerek nyolcéves koráig vagy az első osztály befejezéséig lehet csökkentett munkaidőben dolgozni.

Miközben a világsajtó agyondicséri az északi sikereket („Édes dán élet: menő, kreatív és gondtalan Koppenhága″ – írta például a National Geographic), a Dániában élő Michael Booth újságíró Majdnem tökéletes emberek: Az igazság az északi csodáról címmel írt ellenkönyvet, mely február 6-án jelenik meg angolul. A Guardian nyomán mi is bemutatjuk, mi mindent söpörnek a szőnyeg alá Booth szerint az Északról áradozó cikkek:

“A dán tévé gagyi, a finnek nem vetik meg az italt, Svédország pedig nem a demokrácia mintapéldája. Miért hisz mindenki az északi régió utópiájában?”

– teszi fel a szónoki kérdést a szerző, akinek egyben elege van a svéd krimikből és nemsemleges személyes névmásokból, a dán boldogságból és menő éttermekből, a norvég olajból és Izland válság utáni talpra állásából is. Pontokba szedve a következőkkel próbálja kifogni az északi csoda vitorláiból a szelet:

Dánia

  • „Úgy könnyű boldognak lenni″, hogy a dánok kevesebbet dolgoznak, mint a világ nagy része, viszont antidepresszáns-fogyasztásban EU-másodikak, és övék a világ legnagyobbmagánadóssági aránya.
  • A Worldwide Fund for Nature szerint Dániáé volt a világ negyedik legnagyobb ökológiai lábnyoma 2012-ben.
  • Bár a külvilágba a színvonalas filmek jutnak el, a tévében főműsoridőben „vagy a Midsomer gyilkosságok 15 éves epizódjait ismétlik, vagy disznókról szóló dokumentumfilmeket adnak″.
  • Rákban világelsők: minden 100 ezer emberre 326 diagnosztizált rákbeteg jutott 2008-ban.
  • A dán diákok a PISA-felmérés középmezőnyében végeztek (magasan a magyarok fölött egyébként), a vonatok pedig a közhiedelemmel ellentétben sokszor késnek.
  • Felmérések szerint nő a társadalmi egyenlőtlenség, Booth szerint „a dán vidék az idősek, munkanélküliek, nem nyugati bevándorlók és 22 millió antibiotikumokkal telepumpált disznó gyűjtőhelye lett″.
  • A dán rendőrök megtagadhatják, hogy azonosítsák magukat, és nem feltétlenül hordanak azonosítót.

Norvégia

  • A populista Haladás Párt (melynek egykor a tömeggyilkos Breivik is aktív tagja volt) tagja lett a koalíciós kormánynak, miután 16,3 százalékot ért el a választásokon.
  • Harmadannyi menedékkérő kap menekültstátuszt, mint Svédországban (2013-ban összesen ötezret, miközben a svédek csak Szíriából 9000 embert fogadtak be).
  • Bár Norvégia büszkén vallja, hogy megújuló energiaforrásokat használ, a fosszilis energiahordozók exportjából hatalmas bevételei vannak, mely Simen Sætre, a Petromaniaszerzője szerint „elszigeteli és megrontja az országot″. Thomas Hylland Eriksen oslói antropológus ezt így fogalmazta meg: „Mindig a megoldás részének láttuk magunkat, az olajjal egy csapásra mi lettünk a probléma. Legtöbbünk ezt be se tudja látni.″

Izland

  • Lélegzetelállító, de gyakorlatilag lakhatatlan zátony az Atlanti-óceánban.
  • (Pedig hisznek a manókban és a trollokban, a vulkánok, gleccserek és jéghegyek pedig olyanok, mintha a világ végén járna az ember. Úgy sütik a kenyeret, hogy a földbe rakják, a cápahúst romlottan kedvelik. Van egy ismert filmrendezõ, egy Nobel-díjas író, egy nemzetközi rocksztár, vagyis minden, ami a modern élethez kell, még ha törzsi méretekben is.)

Finnország

  • Nyáron a szúnyogok, télen a hideg miatt elviselhetetlen, „már ha le nem lő valaki″: Amerikával és Jemennel vetekszik a fegyvertartási arány, nyugat-európai összehasonlításban magas a gyilkosságok száma, és az északi országok közül itt követik el a legtöbb öngyilkosságot is.
  • A 15 és 64 év közötti férfiak vezető haláloka az alkohol. 2010-ben kétszer annyi férfi halt meg alkohol miatt, mint öngyilkosságban, és másfélszer annyi, mint balesetek miatt.
  • Az oktatási szuperhatalomnak tartott Finnország is visszacsúszott a legutóbbi PISA-felmérésen, és persze a Nokia is már a Microsofté.
  • Aki odaköltözik, ne számítson szikrázó csevegésre. A finn kultúrát túl sok tabu terheli, a legtöbb háborúkkal kapcsolatos. A szótárban ugyan nem egy kínjában a cipőfűzőjét bambuló finn illusztrálja a hallgatag szót, de neki kellene.

Svédország

  • Kérdezzük magukat a svédeket, akik egy közvélemény-kutatásban a következő nyolc jelzővel jellemezték honfitársaikat: irigy, merev, szorgalmas, természetbarát, csendes, tisztességes, tisztességtelen, idegengyűlölő.
  • Semlegességére büszke, miközben a világ hatodik legnagyobb fegyverexportőre.
  • A bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt támogatottsága majdnem 10 százalék (a lakosság 15 százaléka bevándorló).
  • „Megnyirbálja a szabadságjogokat és elnyomja a különvéleményt a konszenzus nevében, nevezhetnénk Észak Kínájának is akár″ – írja Booth.
  • A munkanélküliség a fiatalok körében nagyobb, mint az EU átlag (Magyarország a fiatalok munkanélküliségi rátájában (youth unemployment rate) felülmúlja, a fiatal munkanélküliek arányában (youth unemployment ratio) nem éri el a svéd adatot; az utóbbi statisztikában figyelembe veszik a tanulókat is, nemcsak a munkaerőpiacon jelen levő fiatalokat, eszerint a fiatalok munkanélkülisége a mediterrán térségben sem olyan hatalmas: Spanyolországban 19, Görögországban 13, az eurózóna egészében 8,7 százalék.)

“Az északi országok sikere nem csoda: ide vezetett a protestáns szerénység, a paraszti takarékosság, a földrajzi adottságok és a kíméletlen pragmatizmus („Támadnak az oroszok? Legyünk nácik! Hitler vesztésre áll? Álljunk át a Szövetségesekhez!″). Ezek a társadalmak remekül passzolnak azoknak, akik alkalmazkodnak az átlaghoz. Az iskolák visszafogják a legeredményesebb diákokat a kevésbé tehetségesek kedvéért, az elit szitokszó, a sikert, ambíciót és vagyont nem illik kimutatni. Aki elviseli ezt, a magas árakat és a hideget is (szó szerint és átvitt értelemben is), csatlakozzon hozzám választott hazámban. Már bekészítettem a sóskasalátát és egy drága, gyenge sört.”

– zárja eszmefuttatását a Dániában élő brit szerző.

Forrás: Index

Tags: , , , , , ,


About the Author



MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑