Warning: session_start(): Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /USER/multiculti/wp-includes/admin-bar.php:1) in /USER/multiculti/wp-content/plugins/ready-ecommerce/classes/req.php on line 9 Warning: session_start(): Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /USER/multiculti/wp-includes/admin-bar.php:1) in /USER/multiculti/wp-content/plugins/ready-ecommerce/classes/req.php on line 9 Minden, amit a felmondásról tudni akartál 1.rész - Multiculti.hu

Aktualitások Signature

Published on április 23rd, 2014 | by Multiculti Juli

0

Minden, amit a felmondásról tudni akartál 1.rész

Írásba kell-e foglalni a munkavállaló próbaidőn belüli felmondását?

Igen. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt bármelyik fél, indokolás nélkül és azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, ha az mégsem felel meg várakozásainak. Ehhez viszont szükséges egy írásba foglalt nyilatkozat kell tennie a munkáltató felé, amelyben kijelenti, hogy a próbaidőre hivatkozással munkaviszonyát azonnali hatállyal megszünteti. Ily módon azonban csak a próbaidő alatt lehet távozni, amely legfeljebb 3 hónap – kollektív szerződés rendelkezése alapján 6 hónap – lehet.

Mi szükséges a határozatlan idejű munkaviszony munkavállaló általi megszüntetéséhez?

Határozatlan idejű munkaviszony esetén a munkavállaló bármikor élhet felmondással. Ehhez szintén írásos nyilatkozat szükséges, amelyet nem kell megindokolni. A felmondás sajátossága, hogy a felmondás közlése után nem nyomban ér véget a munkaviszony, hanem a felmondási időt még le kell dolgozni, amely alól azonban a munkáltató mentesítést adhat. A munkavállaló felmondása esetén – szemben a munkáltatói felmondással – a felmondási idő ledolgozása alól nem kötelező mentesítést adni, és nem jár végkielégítés sem.

Felmondható-e határozott idejű munkaviszony?

Az új munka törvénykönyve lehetővé teszi a határozott idejű munkaviszony felmondását is. Különbség a határozatlan idejű jogviszonyhoz képest, hogy ebben az esetben a munkavállalónak a felmondást meg kell indokolnia. Csak olyan okra lehet hivatkozni, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Ilyen eset lehet, ha a munkavállaló családjával külföldre költözik.

Mit kell tartalmaznia a közös megegyezésnek?

Közös megegyezés esetén a megszűnés időpontja és a munkavállalót megillető járandóságok is a felek megállapodására vannak bízva, azonban a munkaviszony megszűnésének időpontjáig időarányosan számított járandóságok (bér, szabadság) minden esetben megilletik a munkavállalót. A közös megegyezést is minden esetben írásba kell foglalni. Kötelező tartalmi elemek: a munkaviszony megszüntetés módja, időpontja. A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés akkor jön létre érvényesen, ha kétséget kizáróan megállapítható a feleknek az a szándéka, hogy a munkaviszonyt minden egyéb körülmény és feltétel nélkül meg akarják szüntetni. Ehhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Szintén nélkülözhetetlen tartalmi elem a munkaviszony megszüntetés időpontja, melyet a bíróság nem is pótolhat. A munkaviszony megszüntetése lehet azonnali hatályú is, de a felek felmondás időben is megállapodhatnak. A felek szabadon megállapodhatnak bármilyen egyéb kérdésben, illetve juttatásban. Pl. felmondási időben, végkielégítésben, a magáncélú gépkocsi használat feltételeiben. Nem kötelező mindazt a juttatást biztosítani a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén, mint ami a felmondás során járna, erre azonban gyakran sor kerül és ilyen esetben még kevésbé merül fel a munkavállaló megtévesztése kényszerhelyzete.

Hogyan határozzák meg a felmondási idő hosszát?

A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, ami időarányosan a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek után további napokkal nő. Az Mt. ezen kívül lehetőséget ad arra is, hogy a felek eltérően megállapodjanak, és maximum – munkaszerződésben – 6 hónapos felmondási időben állapodjanak meg. Még ennél hosszabb felmondási idő is elképzelhető, ehhez azonban már kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezése szükséges. Felmondási idő nemcsak határozatlan, hanem határozott idejű munkaszerződések esetében is van, azzal a megkötéssel, hogy annak hossza maximum a szerződés lejártáig tarthat.

Mikor tekinthető a felmondás közöltnek?

Amikor a munkavállaló az átvételt aláírja, közöltté válik a felmondás. Ha a munkavállaló az átvételt megtagadja, akkor is közöltnek kell azt tekinteni, azonban erről egy jegyzőkönyvet kell felvenni, hogy egy későbbi jogvita során egyértelműen bizonyítható legyen a felmondás közlése. Amennyiben az értesítés postai úton történik, akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult személy átvette, vagy közöltnek kell tekinteni, ha az átvételt megtagadta. És az új MT hatálybalépése óta felmondást már elektronikus úton is lehet közölni, feltétele hogy az a címzett számára elérhetővé váljon.

A munkavállaló lemondhat-e a munkaviszonyból származó követeléseiről közös megegyezés esetén?

Ez a kitétel is csak viszonylagosan lehet érvényes. Az eddigi bírói gyakorlat következetesen alkalmazta azt a polgári jogi elvet, hogy a joglemondás kiterjesztően nem értelmezhető. Ezt a jogelvet immár az Mt. is tartalmazza az értelmezési alapelvek között, kimondva, hogy a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az előre történő joglemondás tehát akár munkabérről, akár egyéb igényről (pl. kártérítés) legyen is szó, a továbbiakban is tilos.

Mikor kezdődik a felmondási idő?

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, de nem kizárt, hogy a felmondás csak egy későbbi napot határozzon meg. Míg korábban az Mt. felmondási védelemben részesítette azt, aki keresőképtelen állapotban volt, a hatályos Mt. szerint ezen időszak alatt is fel lehet mondani, legfeljebb a felmondási idő nem kezdődik meg. (Lásd később részletesebben)

Fel lehet-e mondani munkavállaló betegsége alatt is?

Igen, azonban a jogszabály meghatározza azonban, hogy ilyen esetekben mikor kezdődik a felmondási idő. Betegség miatti keresőképtelen állapot esetében annak lejártát követő napon, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év múlva megkezdődik a felmondási idő, még akkor is, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen. Beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelen állapot vagy hozzátartozó ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetében annak lejártát követő napon kezdőik meg. A munkáltató akár a kórházi kezelés ideje alatt is közölheti felmondását, ám a felmondási idő csak akkor veszi kezdetét, ha a munkavállaló meggyógyult és visszatért a munkába. Például, a munkavállaló egy kórházi kezelés után még három hónapig keresőképtelen. Hangsúlyozni kell, hogy a felmondási védelemnek csak a munkáltatói felmondással szemben van jelentősége. Nincs akadálya, hogy a keresőképtelen munkavállaló munkaviszonya más jogcímen (pl. azonnali hatályú felmondással, vagy közös megegyezéssel) szűnjön meg a védett időszak alatt.

Érvényes-e a megtámadás jogáról való lemondás közös megegyezés esetén?

Gyakran előfordul, hogy a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésben szerepel a munkavállaló arra vonatkozó nyilatkozata, hogy lemond a megtámadás jogáról. Ez ebben a formában nyilvánvalóan érvénytelen. A megtámadás jogáról való érvényes lemondás gyakorlatát a polgári ügyekkel foglalkozó rendes bírósági gyakorlat munkálta ki. E szerint a fél ugyanabban a szerződésben nem mondhat le a megtámadás jogáról és ilyen nyilatkozatot csak a megtámadási jog megnyílta után tehet érvényesen.

 

Tags: , , ,


About the Author



MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑