Warning: session_start(): Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /USER/multiculti/wp-includes/admin-bar.php:1) in /USER/multiculti/wp-content/plugins/ready-ecommerce/classes/req.php on line 9 Warning: session_start(): Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /USER/multiculti/wp-includes/admin-bar.php:1) in /USER/multiculti/wp-content/plugins/ready-ecommerce/classes/req.php on line 9 Szabadság kisokos, avagy minden, amit tudni akartál a szabadságok szabályozásáról - Multiculti.hu

Aktualitások holiday1

Published on december 16th, 2013 | by Multiculti Juli

1

Szabadság kisokos, avagy minden, amit tudni akartál a szabadságok szabályozásáról

A szabadság célja az évi szokásos hosszabb egybefüggő pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás biztosítása. Ezen időtartam alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság 20 nap alap-, és különféle jogcímeken járó pótszabadságokból áll. Szabadság kisokosunkban a szabadság kiadással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdésekkel, illetve az évvégi teendőkkel foglalkozunk.

Kinek a kötelezettsége a szabadság kiadása és a szabadságnyilvántartás vezetése?

Az Mt. szabadságkiadással kapcsolatos egyik legfőbb alapelve, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga – és egyben kötelezettsége. Egyben a szabadságnyilvántartás felelőssége is a munkáltatóé. Ez még akkor is így van, ha a munka világának egy részében ez puszta formalitás. Tehát a szabadsággal alapvetően a munkáltató rendelkezik az alábbi megkötésekkel:

- Egyeztetési kötelezettség áll fenn, a munkavállalót a szabadság kiadását megelőzően a munkáltatónak meg kell hallgatnia
- A munkáltató évente legalább 7 nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni – - A munkavállaló szabadságigényét legalább a szabadság igénybevételét megelőzően 15 nappal közölnie kell a munkáltatóval. (Javasolható, hogy ezt a munkavállalók írásban, a közlés utólagos ellenőrzését lehetővé tevő módon tegyék meg)
- A munkáltatónak úgy kell kiadnia a szabadságot, hogy az naptári évenként legalább egy alkalommal egybefüggő minimálisan 14 napos időtartamot lefedjen, mely időtartam szempontjából azonban a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap figyelembe vehető. (Ettől a szabálytól a felek egyező akarattal eltérhetnek). 
- A munkáltató által kiadni kívánt szabadságról legalább 15 nappal korábban tájékoztatni kell a munkavállalót.

A munkavállaló milyen arányban rendelkezhet szabadságával és a szabadság igénybevételét előtte kell bejelentenie?

A munkáltató a szabadságot főszabályként az általa megválasztott időpontban természetben adja ki. Kivételesen évente 7 munkanap tekintetében a munkavállaló döntheti el a kiadás időpontját – feltéve, hogy legalább 3 hónapja dolgozik már a munkáltatónál, és igényét 15 nappal előbb bejelenti. 

Köteles-e a munkáltató tizennégy nap szabadságot egyben kiadni?

A munkáltató köteles évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A 14 napba beleértendő nem csupán az a munkanap, amikor a munkavállaló a szabadság miatt mentesül a kötelezettségei alól, hanem a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, illetve a szabadnap (az olyan munkanap, amelyre az egyenlőtlen munkaidő-beosztás nem ír elő munkavégzést, de nem minősül pihenőnapnak vagy munkaszüneti napnak) is.

Elrendelhet-e a munkáltató kényszerszabadságot?

Számos cég kényszeríti a munkavállalókat, hogy a például az áthelyezett szombati munkanapokat vegyék ki szabinak áramtakarékosság, vagy ki nem adott szabadságok csökkentése céljából.. Vagy olyan időszakokban küldik el a munkavállalót szabadságra, amikor a megrendelések száma alacsonyabb.

Mindez lehetséges, azonban a munkáltató legalább 15 nappal korábban köteles közölni a munkavállalóval a szabadság kiadásának általa meghatározott időpontját .

Elavulhat-e a ki nem adott szabadság?

A kiadni elmulasztott szabadságok természetbeni kiadására mindaddig lehetőség van, amíg a munkaviszony fennáll, ebből következően a szabadsággal kapcsolatos munkavállalói igény elévülése is csak a munkaviszony megszűnésekor kezdődik. Ezért a 3 évnél régebbi szabadságok nem „vesznek el”.

Átvihető-e következő évre a ki nem adott szabadság?

Fontos, de már csak a 2014. évi szabadságra alkalmazható szabály, hogy a felek megállapodása alapján a szabadság (mind az alap, mind pedig a pótszabadság) 1/3-a átvihető a következő évre, és az 2014. év végéig kiadható. Ez a lehetőség azonban a 2014. január 1. napjától hatályos szabályok szerint jelentősen szűkül, hiszen 2014-ben már csak a pótszabadság 1/3-ra köthető ilyen megállapodás. 

a

A szabadság következő évre történő áttolására 4 esetben van lehetőség:

1.) Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik, az esedékesség évét követő évben ezzel egybefüggően legfeljebb 5 munkanap kiadható. 

2.) Legfeljebb az esedékesség évét követő év március 31-ig adható ki a szabadság

- ha a munkaviszony az esedékesség évében október 1. napján vagy azt követően kezdődött;

- ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt arra kollektív szerződés felhatalmazást ad.

3.) A felek megállapodása alapján a szabadság harmadát az esedékesség évét követő év végéig lehet kiadni. Ilyen megállapodást minden évben külön kell kötni. Figyelem: 2014. január 1. napjától a felek már csak az életkor alapján járó pótszabadság átvitelében állapodhatnak meg.

4.) Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudta kiadni a munkáltató az esedékesség évében, akkor a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni. Ilyen esetben akár az esedékesség évét követő év eltelte után is kiadható a szabadság.

Mikor hivatkozhat a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekre?

Noha az Mt. nem tartalmazza a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fogalmát, helyesen jár el a munkáltató akkor, ha az 1992. évi Mt. 134. § (9) bekezdésében használt fogalom-meghatározást tartja szem előtt, miszerint kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná

Megváltható-e a ki nem adott szabadság pénzben?

Pénzbeni megváltás – kivéve, ha a természetbeni kiadásra a munkaviszony megszűnése miatt nincs lehetőség – nem adható. A Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályai alapján a szabadságot kizárólag akkor lehet pénzben megváltani, ha a munkaviszony megszűnésekor az arányos szabadságot a munkáltató nem adta ki a munkavállaló részére.

Visszarendelhető-e a dolgozó a szabadságról?

Igen. A már megkezdett szabadságot a munkáltató a már említett, ezt kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén akár meg is szakíthatja, a munkavállalót visszarendelheti, vagy akár a szabadság alatti tartózkodási helyén utasíthatja munkavégzésre. A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Szabadságról történő visszarendelés rendes vagy rendkívüli munkának minősül?

Amikortól a munkáltató a munkavállalót arra utasítja, hogy szabadságát megszakítva, teljesítse rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségét, akkortól az adott nap, napok a munkavállaló számára szabadság helyett munkanapnak fognak minősülni, amelyre alkalmazni kell az általános szabályok szerinti, a rendes munkaidő-beosztással összefüggő jogokat, kötelezettségeket. A rendkívüli munkaidő fogalmába [Mt. 107. §] a törvény szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felüli munkavégzés számít be, a szabadság megszakításával végzett munka nem. Előfordulhat ugyan, hogy a visszarendelés miatt kell eltérni a munkaidő-beosztástól, vagy éppen emiatt lépi át a munkavállaló az adott munkaidőkeretbe tartozó rendes munkaidő-óraszámot – azonban pusztán önmagában azért, mert a szabadság megszakítására került sor, még nem kerül sor automatikusan túlmunka-végzésre is. Mind a szabadság megszakításával, mind az időpontjának módosításával összefüggésben a munkavállaló felmerült kárát és költségeit (pl. a már befizetett utazás elvesztett foglalóját, a hazautazás költségeit) a munkáltató köteles a munkavállaló számára megtéríteni.

Szabadság kiadása lehetséges-e felmondási idő alatt?

Szabadság nem adható ki olyan időtartamra, amelyre vonatkozóan a munkáltató a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól felmentette. Amennyiben ugyanis a munkavállaló felmondási idejének azt a részét tölti, amelyre a munkáltató (akár a törvényes, akár annál hosszabb időtartamban) a munkavégzési kötelezettség alól felmentette, úgy erre az időszakra szabadság nem számolható el, azt pénzben kell megváltani. Természetesen a felmondási idő azon részében, amikor a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, a munkáltató az általános szabályok szerint kiadhatja a szabadságot.

Tags: , , , , , ,


About the Author



One Response to Szabadság kisokos, avagy minden, amit tudni akartál a szabadságok szabályozásáról

  1. Pingback: Szabadság

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑